A kávézó elég üres volt. Saman, Aaronon és Jennán kívül
alig voltak egy páran. A teraszon a legszélső asztalt választották a forrócsoki elfogyasztására.
Miközben iszogattak, elmesélték hogyan élték át az egész tűz
balesetet. De Samantha és Aaron kihagytak néhány fontos részletet... Eszük
ágában sem volt beszámolni a lánynak arról a szerelmes jelenetről. Ez, jobb ha
kettejük titka marad.
Bár Jenna gyanakodott valamire, nem szólt semmit. Egyre csak
azon gondolkodott, mi legyen Aaronnal?! Ugyanis még a kórházban lenne a helye.
De így, a leomlott, füstös épületbe csak nem mehet vissza. Mindenesetre egy
doktornőt vagy doktort meg kell találniuk, ők majd megmondják, mi legyen a
fiúval.
- Na? Végeztetek?- kérdezte a lány a húgát és barátját.
- Igen, köszi.- felelték, majd átadták neki a csészéket. Jenna
be is ment fizetni.
Sam és Aaron kivételesen hallgattak. A történtek után
nehezükre esett beszélni, pláne a fiúnak. Elvégre ő volt az, aki...
De a lány nagyon fel akart tenni egy kérdést: ki volt az a lány, aki puszit adott neki a szobában?
De a lány nagyon fel akart tenni egy kérdést: ki volt az a lány, aki puszit adott neki a szobában?
Érezte, hogy nem bírja sokáig magában tartani. Előbb-utóbb
kirobban belőle.
- Khm... mit hallottál abból, … amit... Neked mondtam?-
tette fel egyszer csak bátortalanul a kérdést a fiú.
- Hmm? Mikor?- Sam nem értette mire céloz Aaron.
- Hát, tudod... amikor fent voltunk a kórházban. És te...
Azt hiszem eszméletlen voltál. De nem olyan biztos... És én, mondtam valamit.
Samantha fülig elvörösödött a szavak hallatán. Hűha! Mire
célozhatott? Fogalma sem volt erről, de azért visszakérdezett.
- Nem érdekes...- legyintett Aaron. Nem merte így elmondani
a lánynak.
- Oké...
Sam kicsit
elszontyolodott ez miatt,de bízott abban, hogy egyszer úgyis el árulja neki. Mi
van ha azzal a lánnyal kapcsolatos; hogy járnak?! Ebben a pillanatban bukott
felszínre egy nagyon érdekes kérdés: Aaron miért akarta őt megcsókolni, ha az a
lány a barátnője? Igaz, erre nem vezetett semmi nyom, de csak úgy hagyná, hogy
egy lány puszilgassa? Vagy ennyire csajozós típus lenne?
Bizonyára nagyon furcsa képet vághatott, mert Aaron
jobbra-balra hajolgatott.
- Sam? Rosszul vagy?
- N-nem... Csak gondolkodtam...
- N-nem... Csak gondolkodtam...
- Mivel?- piszkálódott a fiú.
- Hahaha! Nagyon vicces! - dugta ki a nyelvét a lány. Végre
visszatért közéjük az élet!
- Tudom!- húzta ki magát büszkén Aaron, mire Sam lazán hasba
ütötte. - Ahh, ez fájt! Hol egy orvos? - színlelt fájdalmat a fiú, mire
mindketten nagy nevetésben törtek ki. Az éppen oda érkező Jenna nem is értette
a nevetés tárgyát.
-Á, semmi!- legyintett Samantha, elhárítva a kérdést.
- Oké… - felelt a lány.- Na, mehetünk?
Aaron és Sam bólintott, majd elindultak Jenna után.
Úgy döntöttek, elsétálnak a kórház felé, A főtérre, ahogy kiértek, furcsállták a nagy tömeget. „Biztos a kórházból menekült emberek…” Közelebb mentek, és igen, jól gondolták. Kik padon, korláton, a szökőkút padkáján telepedtek le, s ott vagy ettek, beszélgettek, telefonáltak.
- Az orvosok hamarosan biztos itt lesznek. –szólalt meg Sam nővére, aki azonmód a fiúra nézett- Neked nem kéne köztük lenned?
- Nem akarok vissza menni a kórházba- vonta meg a vállát Aaron.
- Hát… erről kérdezd majd meg a szüleidet is. Mikor engednének ki?
- Kedden. –felelte a fiú, majd előkapta a zsebéből a mobilját.
A hallottak alapján vagy az anyukájával vagy apukájával beszélhetett, mert amikor letette, elég fancsali képet vágott.
- Anya azt mondta, maradnom kell keddig a kórházban…
- De… leégett. –válaszolt Sam- Hogyan mentek vissza?
- Szerintem biztos megoldják, de siessünk, mert haza szeretnék érni már. –siettette őket Jenna- Köszönjetek el egymástól aztán go!
Nagy nehezen egy-egy „sziával” elbúcsúztak, és mentek haza. Illetve csak Sam és Jenna, Aaron mehetett a kórházba… Csak melyikbe? Előbb-utóbb úgyis kiderül…
-Á, semmi!- legyintett Samantha, elhárítva a kérdést.
- Oké… - felelt a lány.- Na, mehetünk?
Aaron és Sam bólintott, majd elindultak Jenna után.
Úgy döntöttek, elsétálnak a kórház felé, A főtérre, ahogy kiértek, furcsállták a nagy tömeget. „Biztos a kórházból menekült emberek…” Közelebb mentek, és igen, jól gondolták. Kik padon, korláton, a szökőkút padkáján telepedtek le, s ott vagy ettek, beszélgettek, telefonáltak.
- Az orvosok hamarosan biztos itt lesznek. –szólalt meg Sam nővére, aki azonmód a fiúra nézett- Neked nem kéne köztük lenned?
- Nem akarok vissza menni a kórházba- vonta meg a vállát Aaron.
- Hát… erről kérdezd majd meg a szüleidet is. Mikor engednének ki?
- Kedden. –felelte a fiú, majd előkapta a zsebéből a mobilját.
A hallottak alapján vagy az anyukájával vagy apukájával beszélhetett, mert amikor letette, elég fancsali képet vágott.
- Anya azt mondta, maradnom kell keddig a kórházban…
- De… leégett. –válaszolt Sam- Hogyan mentek vissza?
- Szerintem biztos megoldják, de siessünk, mert haza szeretnék érni már. –siettette őket Jenna- Köszönjetek el egymástól aztán go!
Nagy nehezen egy-egy „sziával” elbúcsúztak, és mentek haza. Illetve csak Sam és Jenna, Aaron mehetett a kórházba… Csak melyikbe? Előbb-utóbb úgyis kiderül…
haha, "ilyen lett.?" :PP
VálaszTörlésTök jó..;D xdd
várom a kövit.:DD :P
yees. :D
Törlés:DDDDD
oksii .;)